Ízelítő a 13. fejezetből ;)

Halihó! :)) Egyelőre nem tudom pontosan mikorra tudom, hozni a frisst, ezért kaptok belőle egy ízelítőt :D Azért remélem hétvégére sikerül megírnom :))
Addig is pipákat és véleményeket kérek! <3

Regii

(Lorelai)

Nem tudom, hányadik pohár kávét iszom. Már rég nem számolom, ahogy az egy huzamban ébren töltött órákat se már. Éreztem hogy fáradtz voltam, és ugyanakkor tudtam azt is, hogy hiába próbálnám lecsukni a szememet akkor sem tudnám. Luke, legalább aludt pár órát. Ő is most ébredt fel, és éppen az automatához ment kávéért. Anyámék, meg – minden ellenkezésem ellenére – éppen megfelelő hotelt keresnek, hogy éjszakára legyen hová mennünk.

- Jobb lesz úgy hidd el. – bizonygatta Luke, mikor visszaült mellém a kávéjával. – Nem szeretnél végre egy kiadósat aludni, és kényelmesen feküdni?

Tényleg kényelmetlen volt már itt ülni, pedig nem voltak olcsó székek. Az alvással voltak ellenvetéseim, de összeségében igaza volt.

- De igen. – sóhajtottam. – Csak nem szívesen hagyom itt. – pillantottam a 304-es szobára.

- Ezt megértem. – Fogta meg a karfán pihentetett kezemet. – De láttad hogy jól van, már altatókat sem kell adniuk neki. Meg fog gyógyulni.

- Tudom. – bólintottam beletörődve.

Logan épp ekkor lépett ki a szobából. Azt mondta megvárta míg Rory elalszik, majd ő is elindult valamit venni az automatából.

- Christophernek nem kellene szólnod? – kérdezte pár perc múlva Luke.

Meglepett a kérdése, de ugyanakkor jogos volt.